2012. július 23., hétfő

Cointreau

Szombaton reggel felsőbb felszólításra ("a piacot mindenütt meg kell nézni!!!) elmentünk megkeresni az élelmiszer piacot. Miután 4 embert megkérdeztünk sikerült is megtalálni. De sikeresen itthonhagytam a fénykézeőgépből a kártyát, csak telenonnal készültek képek azok meg még nem kerültek feltöltésre. Mindenesetre volt jó sok féle hal, csiga, még mozogtak. Voltak gyümölcsök is, azok nem mozogtak. Kedvencem: nagyon sok előre elkészített, befűszerezett, pácolt és mindenféle húsokat is árultak. Ez éppen beleillik az eddigi "gyorskaja francia módra" tapasztalataimba, de mégiscsak egy szimpatikusabb módja a dolgoknak.

Délutánra volt időpontunk A Cointreau üzembe. Aki nem ismerné a Cointreau-t, annak mondom, hogy ez tulajdonképpen nem más mint A narancslikőr. Az EREDETI. Itt kezdték gyártani 1850-körül, jelenleg a család 4. generációja birtokolja az üzemet és jobban virágzik mint valaha.





Szépen megnéztük a lepárlóüzemet. Ragaszkodnak az eredeti eljáráshoz, nem hat túl korszerűnek a berendezés, de tökéletesen működik. Heti háromszor van lepárlás, előtte való este megtöltik a nagy tartályokat édes narancshéjjal és keserűnarancshéjjal valamint jó erős tökéletes tisztaságú alkohollal. Nagyon tömény narancsillat volt.
Magáról a lepárlásról nem sok újdonság hangott el (vagyis nekem nem tűnt fel, francia volt az idegenvezetés): melegítik, gőzöket elvezetik, lacsapják és bumm.

A lepárlás után cukrot és vizet adnak a keverékhez, hogy 40%-osra állítsák az alkoholfokot. És kész is, mehet a palackozó sorra.


Ez azért már sokkal modernebbnek néz ki, tökéletesen gépesíett.

A gyártási folyamat után egy története bemutató múzeumi rész következett. Eredendően Cointreau Triple Sec néven futott az ital, Cointreau bácsi így nevezete el, de a Triple Sec név valamiért nem volt levédethető, és így vált maga a család neve az ital nevévé. Manapság a Triple Sec összefoglaló név: minden narancsból készült likőrfélére használják. A névvel együtt történt a jellegzetes üveg levédetése is.



Volt egy része a tárlatnak ami több mint 300 összegyűjtött üvegből állt: minden üveg koppintás. Ez is azt szimbolizálja, hogy az ital népszerűsége folyamatosan nő.




A másik izgi témája a muzeális résznek a számtalan plakát és reklám volt, ami a népszerűsítést szolgálta. Érdekesség, hogy az első mozgó reklámfilmet a Cointreau család megbízására készítették a Lumiére fivérek.


Végezetül pedig kóstolás és koktélkészítés volt. Dekoratív hölgyike a bárpultnál elmagyarázta a különbséget a különböző típusú koktélok között, és megtanultunk kétféle Cointreau koktélt készíteni.



Egy érdekesség: ha a tiszta Cointreau-hoz jeget adunk, opálossá válik, mert elkezdenek a citrusolajok kicsapódni. Nagyon vicces volt, mintha cseppentettek volna bele tejet.


Este pedig záróprogramnak rendeztünk magunknak "international" vacsorát. Kezdtünk magyar túrós tésztával, vagy legalábbis valami erősen hasonlóval mert itt nincs túró. Folytattuk spanyol tojáslepénnyel. Majd jöttek az édességek: lengyel tejszínes palacsinta, bretagne-i sós karamellás palacsinta és madeleine.

A sós karamelláról két szót: sós karamella. Én nem vagyok édesszájú egyátalán ennek következtében megtaláltam a kedvenc édességemet: a sós karamellát. Üvegben árulják boltokban mint a lekvárt, de szerencsére házilag is készíthető, alig várom, hogy otthon legyek és ipari gyártásba kezdhessek...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése